Tavaszünnep
Erdei Péter
Hangos zenében fürdik a bérház,
ráborul szépen kedv és hangulat,
az alagsorban polcokon méláz
a bánat míg az egész ház mulat.
Estére lassan némul az udvar,
a gangon hallgatjuk még a csendet,
a lágy szellő is gyengéden fukar,
ahogy a házba hallkan becsenget.
A kapualjba besodort fénymáz
veled érkezett, rohanna hamar
a lépcsőházi szabóságba fel,
ahol apád varr, az inas krétáz,
szivárvány fényben ragyog fel a fal,
megszépül a világ, ahogy emlékezel.