nem mondom, hogy szeretlek,
mert az túl közel vinne,
inkább leteszem ide,
mint egy tárgyat az asztalra.

nézd:
nem mozdul,
de benne van a súly.

kint egy madár átmegy a levegőn,
nem hagy nyomot,
csak tudjuk, hogy volt.

így vagy te is:
nem bizonyítható,
mégis eltolod a teret.

ha közelebb lépsz,
arrébb húzódik minden,
szék, fal, idő.

és én
mintha mindig
egy fél lépéssel késnék utánad,
de még épp ideérjek.